Advances in Data Privacy Laws in 2026

2026-ban az elsődleges kihívás kiberbiztonság abban rejlik, hogy olyan fejlesztéseket hozzanak létre és olyan rendszereket vezessenek be, amelyek megfelelnek az adatvédelmi törvényeknek és szabályozásoknak. Más szóval, ezeknek a törvényeknek a betartása lesz a központi fókusz 2026 során. A kiberbiztonsági szolgáltatóknak mindenekelőtt fel kell hívniuk a figyelmet a vállalatok és a felhasználók körében, hangsúlyozva a szabályozási követelmények teljesítésének fontosságát. A kiberbiztonsági oktatási kampányok ezt elérhetik.

Az irányítás, a szuverenitás és a magánélet védelmével kapcsolatos aggodalmak egyre hangsúlyosabbá váltak a nagyszabású adattárolási technológia megjelenésével, amelyet felhő. néven ismerünk. Míg a helyi adatközpontoknak várhatóan meg kell felelniük az adatvédelmi szabályozásoknak, a felhőtechnológia széles körű használata bonyolítja a helyzetet.

A webalapú források és a mesterséges intelligencia használata gyakran vezet személyes és üzleti információk felfedéséhez. Bár a technológia számos előnyt kínál, a kiberbűnözők kihasználhatják azt, hogy érzékeny adatokat tárjanak fel egyénekről vagy vállalatokról, például a tartózkodási helyükről, érdeklődési körükről, egészségi állapotukról, politikai nézeteikről stb. Azok a felhasználók, akik információkat osztanak meg webalapú szolgáltatókkal anélkül, hogy tájékozódnának a legújabb adatvédelmi törvényekről, jelentős károkat kockáztatnak.

Mint ilyen, a kiberbiztonsági törvények naprakészen tartása ugyanolyan fontos, mint a szoftver- és hardverfejlesztések követése. Ezek a törvények segítenek hatékonyabban védeni és ellenőrizni a személyes adatokat, büntetik a nem megfelelőséget mutató szervezeteket, és iránymutatásokat nyújtanak a betartáshoz. Az alábbi összefoglaló kiemeli a legújabb adatvédelmi és adatvédelmi fejleményeket különböző régiókban.

2026-os frissítések az EU általános adatvédelmi rendeletében

Az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) jelentős nemzetközi adatvédelmi törvény, amely több mint 162 országot befolyásolt a kiberbiztonsági jogszabályaik megalkotásában. Az európai adatvédelem egyik legújabb fejleménye az Európai Mesterséges Intelligencia Törvény (EU AI Act), amelyet 2024. július 12-én tettek közzé a Hivatalos Lapban, és 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba. A törvény az etikus AI használatát támogatja az iparban, fokozatos bevezetési ütemtervvel, amely kiegészíti az emberi munkát demokratikus elvek alapján, és a kötelezettségek többsége 2026. augusztus 2-tól kezdve alkalmazandó.

A törvény minden típusú szervezetre vonatkozik - magán, állami és vegyes -, amelyek AI-t használnak az EU-ban élő emberekre ható módon, beleértve azokat is, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak és AI programokat hoznak létre az EU-n belül és kívül. Az európai keret négy kockázati szintet állapít meg az AI használatára: 1) elfogadhatatlan kockázat, 2) magas kockázat, 3) korlátozott kockázat, és 4) minimális kockázat, így Európa az első globális hatalom, amely ilyen részletes AI irányítási iránymutatásokat állapít meg.

Továbbá, 2023 májusától két jelentős szabályozás lépett hatályba az online platformokra az Európai Unióban:

1. A Digitális Piacok Törvénye célja, hogy megakadályozza a tisztességtelen gyakorlatokat az online platformgazdaság kapuőreként működő vállalatok részéről. Ezek a digitális platformok kulcsszerepet játszanak az üzleti felhasználók és a fogyasztók összekapcsolásában, ami lehetővé teheti számukra, hogy magánszabályozóként működjenek, és szűk keresztmetszeteket hozzanak létre a digitális gazdaságban. E problémák kezelése érdekében a Digitális Piacok Törvénye kötelezettségek sorát írja elő, elsősorban megtiltva a kapuőrök bizonyos magatartásait.
2. A Digitális Szolgáltatások Törvénye minden digitális szolgáltatásra vonatkozik, amely összekapcsolja a fogyasztókat árukkal, szolgáltatásokkal vagy tartalommal. Célja, hogy biztonságosabb és felelősségteljesebb online környezetet teremtsen az online közvetítők szabályozásával, új fogyasztóvédelmi és biztonsági intézkedések bevezetésével. A bevezetésével az Európai Unió globális élvonalba került a kiberbiztonsági és platformfelelősségi szabványok megállapításában. A törvény új kötelezettségeket vezet be az online platformok számára a károk minimalizálása és az online kockázatok mérséklése érdekében, miközben biztosítja az online felhasználók jogait. Továbbá, a digitális platformokat egy új átláthatósági és elszámoltathatósági keretbe helyezi, amelyet olyan kezdeményezések támogatnak, mint az Európai Algoritmikus Átláthatósági Központ.

Ezenkívül az EU Adatkormányzási Törvénye 2023. szeptember 24-én lépett hatályba, hogy növelje az adatok megosztásába vetett bizalmat és leküzdje az adatok újrafelhasználásának technikai akadályait. Az EU Adattörvény 2023. december 22-én került közzétételre, amely harmonizált szabályokat vezet be az adatokhoz való tisztességes hozzáférésről és használatról, a legtöbb rendelkezés 2025. szeptember 12-től alkalmazandó, formálva az adatok megosztását és adat szuverenitás 2026-ban.

Az Egyesült Államok is állást foglal az adatvédelem terén

Az Egyesült Államoknak van álláspontja az adatvédelemről, de még mindig hiányzik egy átfogó nemzeti adatvédelmi törvény. Az egyes államok saját adatvédelmi szabályozásokat hoztak létre, Kalifornia vezetésével. 2026-ra több állam, köztük Kalifornia, Virginia, Colorado, Utah, Connecticut, és újabb belépők, mint Iowa, Tennessee, Indiana és New Jersey, elfogadták vagy frissítették saját adatvédelmi és adatvédelmi törvényeiket, komplex állami szintű kötelezettségek hálóját létrehozva.

Ezek a törvények arra törekednek, hogy különböző jogokat biztosítsanak a polgároknak a személyes adataikkal kapcsolatban, mint például a hozzáférés, helyesbítés, törlés, és a lehetőség, hogy lemondjanak bizonyos felhasználásokról, mint a célzott hirdetések és az adatok értékesítése. Ezeknek a törvényeknek a végrehajtási ütemterve eltérő, egyesek már 2023-ban hatályba lépnek, míg mások 2025-ben és 2026-ban lépnek hatályba vagy kerülnek szigorúbb végrehajtásra, megkövetelve a vállalatoktól, hogy frissítsék adatvédelmi irányelveiket, alkalmazzák az adatminimalizálási elveket, és biztosítsák az érzékeny adatokat.

Érdemes megjegyezni, hogy az államok hónapokig tarthatnak egy törvény végrehajtásával, még akkor is, ha azt jóval előre bejelentették. Ez a fokozatos megközelítés lehetővé teszi a dokumentumkezelési rendszerek létrehozását, a jogi szilárdságot, és időt biztosít a polgároknak és szervezeteknek az alkalmazkodásra és a megfelelésre. Ennek a folyamatnak a kihagyása a törvény kudarcához vezethet.

Globális álláspont az információbiztonsági törvények végrehajtásáról az adatvédelem és az adatvédelem érdekében

Az elmúlt években sok ország fontolóra vette a fogyasztói adatvédelem különböző szintjeit kínáló jogszabályokat, és új fejlemények továbbra is felmerülnek 2026-ig. E nemzetek közül néhány kijelentette, hogy adatvédelmi és adatvédelmi törvényeik még folyamatban vannak, míg mások az elfogadásról a szigorú végrehajtásra térnek át, ahogy azt a legújabb globális adatvédelmi megfelelőségi trendek.

is kiemelik. Kanada az élen jár, jelenleg a magánszektorbeli adatvédelmi keretrendszerének reformján dolgozik (gyakran a “Digitális Charta” kezdeményezés keretében tárgyalják), amely arra törekszik, hogy szabályozza, hogyan kezelik a magánvállalatok a személyes adatokat üzleti tevékenységek során. Ez a projekt a fogyasztói adatvédelemmel, adatvédelemmel és mesterséges intelligencia rendszerekkel kapcsolatos törvényjavaslatokat foglal magában.

Kína Személyes Adatvédelmi Törvénye (PIPL), amely 2021 óta van érvényben, továbbra is szabályozza az adatvédelmet Kínában, és bonyolultságot ad a nemzetközi vállalatok számára. A felügyelő hatóságok a hozzájárulási követelményeket értékelik az adatgyűjtés és -feldolgozás elsődleges alapjaként, szigorúbb korlátozásokat fontolgatnak a határokon átnyúló adatátvitelekre, és szigorúbb büntetéseket szabnak ki a nem megfelelőség esetén.

Brazília adatvédelmi és adatvédelmi törvénye (LGPD), amelyet 2020-ban hoztak létre, a Brazíliában élő egyének személyes adatait vizsgálja, függetlenül az adatfeldolgozó helyétől. Afrikában Dél-Afrika Személyes Információk Védelméről szóló törvénye (POPIA) a polgárok személyazonosításra alkalmas információinak védelmére összpontosít, és hasonló regionális megközelítéseket befolyásol.

Oroszország 2014-ben fogadta el adatvédelmi és adatvédelmi törvényét. Azonban a 2021-es ukrajnai konfliktus alatt és után új internetvédelmi jogszabályokat vezettek be, hogy növeljék az ellenőrzést és javítsák a kiberbiztonságot a helyi hálózatokon belül. Ez a jogszabály új adatvédelmi szabályozásokat és konkrét figyelmeztetéseket tartalmaz a nagyobb közösségi hálózatok ellen, valamint terveket egy megfigyelő központ létrehozására és a külső támadások elleni védekezés fejlesztésére.

A Rikunabi-botrány után Japán évekig dolgozott azon, hogy megerősítse adatvédelmi és adatvédelmi törvényét, amely az Európai Unió számára is mércét jelent az információbiztonság terén. Japán Személyes Információk Védelméről szóló törvénye (APPI) a globálisan érvényben lévő szabályozások közé tartozik. Ez a törvény előírja, hogy a sütiket vagy hasonló gép által generált azonosítókat használó vállalatok ellenőrizzék, hogy az adat címzettje az adatok más elérhető információkkal való kombinálásával képes-e azonosítani egy egyént, ez a megközelítés 2026-ban is központi marad.

A megelőző oktatás kulcsszerepe az adatvédelem és az adatvédelem kultúrájának előmozdításában

A kiberbiztonsági döntéshozók úgy vélik, hogy mivel a vállalatok jelentős bírságokkal és súlyos büntetésekkel néznek szembe az adatvédelmi és adatvédelmi törvények be nem tartása miatt, több erőforrást fognak fordítani a robusztus belső megfelelőségi programok fejlesztésére. Ennek eredményeként a kormányok erősebb végrehajtást fognak szorgalmazni ezeknek a törvényeknek, és 2026-ot széles körben meghatározó évnek tekintik a globális adatvédelem és AI irányítás.

terén. 2026-ban további adatvédelmi törvények és módosítások jelennek meg, amelyek az Dolgok Internete (IoT) eszközök és más kapcsolódó technológiák által gyűjtött adatokból eredő aggályokat kezelik. Lényegében a vállalatoknak hírnevet kell szerezniük az adatvédelmi és adatvédelmi szabályozások betartásában, hogy elnyerjék a fogyasztók bizalmát. Ez fokozott befektetést igényel az adatvédelmet fokozó technológiákba, az adatvédelem-tervezésű architektúrákba és az identitás-központú biztonsági modellekbe, ahol a fogyasztói információk megelőzik a személyes identitást.

Conclusion

Ahogy az emberek egyre inkább tudatában vannak a személyes adatok nem megfelelő használatával járó kockázatoknak és veszélyeknek, a vállalatokba vetett bizalmuk, amelyek árukat és szolgáltatásokat nyújtanak, befolyásolva lesz. Röviden, az adatvédelem globális kérdés, mivel számos vállalkozás határokon átnyúlóan működik, és kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn egymással az interneten keresztül. Ennek eredményeként természetes, hogy a különböző országok kormányai együttműködnek a nemzetközi adatvédelmi és adatvédelmi jogszabályok kidolgozásában, mint a kiberbiztonság jövőbeli aspektusában, 2026 pedig fordulópontot jelent a végrehajtás, adatjogi trendek, és a gyakorlati megfelelési elvárások terén.